Szárazmalmok

A szárazmalom a középkorban gyűjtőfogalom volt: emberek és állatok által hajtott malmokat is így neveztek, mintegy megkülönböztetésül a víz energiáját hasznosító malmoktól.
 

Járgányosmalom

A járgányosmalom az állati erővel hajtott szárazmalmok egyik fajtája. Járgánynak hívják azt a szerkezetet, amely az állati erővel való hajtást szolgáltatja. Ez függőleges tengelyre (amelyet bálványnak hívtak) erősített küllőkből áll, ehhez fognak be két vagy több igavonó állatot (szamarat, ökröt, bivalyt, Magyarországon leggyakrabban lovat).
Az állatok lassan, körbe hajtva forgatják a tengelyt, mely egy nagy átmérőjű, általában fából készült pálcás fogaskerékpáron és esetleg további gyorsító áttételen keresztül hajtja a malmot.
                         

A hazai járgányosmalmokban egy, két vagy három kőjárat (malomkőpár) volt egyidejűleg üzemben. A járgány nagy helyigénye miatt külön kerek épületet kapott, az ún. keringősátort, ehhez csatlakozott a malomház, ahol a sokkal kisebb méretű gépészeti berendezések voltak elhelyezve. Volt olyan malom, ahol olajütő is tartozott az együtteshez.

 
A szárazmalom járgánya többféle elrendezésben is készült:
  •  A középhajtós malomnál a nagyfogaskerék koszorúja a küllőkre támaszkodik, a lovakat átléptetik a nagykeréken, és a nagykeréken belül fogják be a küllőkhöz. Ilyen volt a legtöbb magyar malom, például a vámosoroszi is.
  • A felülhajtós malomban a nagykerék alatt járnak a lovak, külön húzatórudakhoz fogják be őket.
  • Az alulhajtós malomnál az állatok a nagykeréken kívül járnak.

Taposómalom

A taposómalmot a járgányossal ellentétben csak emberi erővel működtették, előszeretettel használták elítéltek kínzására, ami hasonló szenvedést jelentett, mint a gályaraboké.

A malom hajtását a deszkából ácsolt taposókerék biztosította, melynek belső felületén lépcsőket képeztek ki. 

A lépcsőkön lépegető ember súlya alatt a henger elfordult, és fogaskerékáttétel segítségével mozgásba hozták az őrlőkövek függőleges tengelyét. Felépítése nagyon hasonlított a vízimalmok kerekére, ennél azonban a külső lapátokat belső deszkalépcső helyettesíti.
 

Tiprómalom

A taposómalomhoz hasonló elv szerint, de állati erővel működött. Egy nyeregtetős, náddal fedett épület alatt van a nádfalú tiprószín és a téglafalú malomház, benne az őrlőszerkezettel. A malom meghajtására régebben bivalyt vagy marhát, a későbbiekben pedig lovat használtak. A ferde tiprókerék pallókkal borított felületét vastag sározással tették alkalmassá állatok jártatására. A tiprókeréken egy helyben járó állat hozta működésbe az őrlőberendezést. Jankó János írja: „Egy ilyen malom 1 mázsa kukoricát 1 óra alatt puhára őröl, tehát ugyan oly munkát végez, mint a vízimalom.
 

 

Elérhetőségeim

Név: Tamás Péter    Kapcsolatfelvétel itt!

Magyar postacím: H 8598 Pápa-Tapolcafő, Tapolcafői u 156.
 
Telefonszám:  +36 70 322 34 06
 
E-mail cím:  info@malmok.hu